2014. május 19., hétfő

A Túristvándi vízimalom

Túristvándi egyik fő nevezetessége a ma már országszerte ismert, sok bel- és külföldi látogatót vonzó vízimalom. Arról a malomról, melyet a Váradi Regestrum említ az 1181-i hartárjárás alkalmából, nem állapítható meg, hogy vízimalom lett volna, csak a molnár nevét, Eleus /Illés/ tudjuk. Lehetett száraz, kerengő malom, de lehetett vízimalom is. Mindenesetre fontos szerepet tölthetett be, hogy a vagyontárgyak közé felvették. A Kende levéltári anyag 1315-ből már vízimalmot említ. Ha már említette, akkor az is való, hogy nem 1315-ben építették, hanem előbb, mert bár faanyag bőven volt a Túr mindkét partján elterülő hatalmas erdőségben, mégis egy vízimalmot egy év alatt felépíteni nem lehetett.

A helyét is csak következtetéssel lehet megállapítani, s ez alapon mondhatjuk, hogy ott lehetett, ahol a jelenlegi is van: a fülesdi, kömörői, túristvándi országút találkozási pontjában, 60 méterre az úttól. De erre utal az is, hogy közel volt hozzá az uradalom központja, 4-500 méterre.

... 1995 és 1998 között a Kincstári Vagyoni Igazgatóság felújította, a malom szerkezete így működésre, őrlésre alkalmas ma is. Az épületben a vízimalom történetét, működését elmesélő kiállítás is megtekinthető.


Jó kirándulást!

Közeledünk a malomhoz, járnak a kerekek.

A Túr vizét felduzzasztják, a duzzasztott víz hajtja alulról a kerekeket.

A duzzasztómű (zsilip) és a kerekek.

Három kerék, három őrlőmű.

A duzzasztott terület. Kicsit mocsaras, kiváló vizes élőhely.

Bekukkantottunk a malom belsejébe is, de csak úgy az ajtóból. A malom működőképes, augusztus 20-án szokott őrölni az új kenyér ünnepén.

A malom mellett a Túr ölelésében piknikezésre alkalmas tisztás található. A képen egy (búbos) kemence látható. 

Ha nem is a kemencében, most is folyt a sütés-főzés, szállt a füst.

A "mocsár".

Szerencsénkre találkoztunk egy hagyományőrző  fazekassal, aki még lábbal hajtja a korongot. Szilkéket (szilvalekvár tartására készített agyagedény), kaspókat, poharakat, stb. mutatott be az érdeklődőknek. Még zenélt is a szilkék, csuprok, kancsók kocogtatásával.

A túristvándi református templom karcsú tornya.

A malom mellett található egy nagy-nagy platánfa. Akkora, hogy rá sem fér egy képre.

2014. május 14., szerda

Kilátópont Dömös fölött (N47 44.890 E18 55.428)

Az úgy volt, hogy valami szépet vágytam látni . Nézegettem a Pilis térképét. Valahol Dömös fölött találtam egy kilátópontot. Ezt meg kell néznem! - jött a gondolat. Úgy is tettem! Megnéztem.

A 11-es főúton az N47 45.672 E18 55.777 pontnál, a római erőd mellett, térj le a bekötő útra. Hajts az úton nem egészen 400 métert. Ott találsz egy kis hidat, amelynek a környékén kényelmesen parkolhatsz.

Leparkolás után szállj ki a kocsiból és déli irányban indulj el a kanyargós erdészeti úton. Az út elvezet a kilátóponthoz. Kövesd! A távolság oda-vissza kilengésekkel együtt nem több hét kilométernél.

Jó kirándulást!

Ide készülünk.

A római erődnél lenéztem a Duna-partra. Szeretek átnézni a Börzsönyre. A Börzsöny sem csúnya. 

A római erőd egyik bástyája - "konzerválva". Az erőd nem látogatható. Nem hiszem, hogy már megnyitották. Bár tévednék.

A kilátópont a tisztás felső részénél található. A tisztás szőkére égett a kánikulában. Így is helyes.

A kilátás. Mit szólsz?

Visegrád, királyi város. Ha jobban megnézed, szinte az összes nevezetességet felfedezheted.

Ezen a képen pedig Nagymarost takarják a fák. Ha megfigyeled a kép közepét, a szétnyíló lombok között Nagymaros műemlék templomát sejtheted.

Nem kommentálom.

Kicsit elméláztam, hogy esetleg felsétálok Prédikálószékre, de aztán letettem róla és visszafelé indultam.

Lépten-nyomon ilyenekkel találkoztam. Elhatároztam, hogy visszatérek mikor érik. Elmaradt. Majd idén augusztus elején.

Lentebb egy padot jelzett a térkép. Pont kapóra jött. Befrissítek, gondoltam.

A Dunán motorcsónakok fogócskáztak.

A pad. Hamar átláttam, hogy ebben a kánikulában, ezen a padon nem frissülök be. 

Visegrádon felnéztem az Új-hegy tetejére még egy kis kilátásért. Imádok kilátni.

A visegrádi vár az Új-hegyről. Ez a hegy nem csúcsban végződik, szép lapos tető.

Arra gondoltam, hogy csinálok egy panoráma képet is. Visegrád mellett több hegytető is szép kilátást kínál. Javasolom mindet végig járni.


2014. május 11., vasárnap

A Penyigei ballada

Penyige Szabolcs-Szatmár-Bereg megye délkeleti részén, a Szatmári-síkságon, Fehérgyarmat mellett található település. Közúton elérhető a 491-es főúton; vonattal a Mátészalka–Zajta-vasútvonalon.

Itt található a Szenke-nevű tó (patak) is, amelybe egy aratás alkalmával 9 kislány fulladt bele csónakostul. Az erről született ballada máig ismert. A ballada itt található.

A településen 2000 augusztusa óta minden évben megrendezik a Szenkeparti nagyvásárt, melyben szabadtűzön készítik a környék hagyományai szerint készült ételeket, mint például a kemencében sült kapros- túrós lángost, vagy a penyigei kötött tészta levest, tengerivel töltött káposztát, rongyoslapókát, melyeket bárki megkóstolhat. De az üstökben rotyog a helyben főzött szilvalekvár is, melyet a vidék hírességeiből, a Penyigei- és Nemtudomka-szilvákból készítenek.

Forrás: Wikipédia

Jó kirándulást!

A Szenke. Penyigénél a Szenke tóvá szélesedik. Úgy hallottam jó horgászvíz.

A temető, ahol a kilenc kislány nyugszik.

Harangláb lélekharanggal a sírok között. Van spiritualitása a helynek.

Emléktábla a harangláb alatt.

Fa emléktábla a sírok előtt. A betűk kicsit megkoptak az időjárás viszontagságaitól, de azért még kisilabizálhatók. 

A lélekharang.

Penyige híres hely szilvalekvár szempontjából is. Erre megy a Szilva út, van itt lekvárda és lekvárium is.

Ezen a képen a lekvárium látható.

A lekváriumban a környék dzsungelgyümölcsöseiben termett Penyigei szilva történetét, feldolgozását mutatják be.

A Szenkeparti nagyvásárban az üstökben rotyog a helyben főzött szilvalekvár is, melyet a vidék hírességeiből, a Penyigei- és Nemtudomka-szilvákból készítenek.

A református templom.

A templom 1893-ban épült, eklektikus stílusban.


2014. május 10., szombat

Márokpapin jártam

Márokpapi a Beregi-síkságon, Nyíregyházától északkeletre, mintegy 70 km távolságra található település. A 41-es útról leágazó alsórendű úton közelíthető meg. Két falu (Márok és Papi) egyesüléseként jött létre 1941-ben.

A Kossuth utcán áll a műemlék református templom. A kora gótikus, egyhajós, torony nélküli kőépületet egyenes záródású, keresztboltozatos szentéllyel a 13. század második felében emelték. A hajó sarkait kétosztatú, rézsútos, széles pillérek támasztják meg. A templom 1332-35 között mint Szűz Mária tiszteletére emelt római katolikus templom szerepel a korabeli iratokban. 2003-ban a templom teljes rekonstrukción esett át, megszépülve, restaurált freskókkal várja a látogatókat a településen.

A templom előtt, a Kossuth tér 4. sz. alatt áll a 18. században emelt, műemlék jellegű fa harangtorony. 1869-ben kőtornyot akartak építeni a helyébe, de szerencsére nem volt elég pénz az elavult fatorony kicserélésére, azt 1874-ben javították. A harangja Tarpáról származik, alsó részén vésett cirill betűs felirattal.

Forrás: Wikipédia


A templom bejárata, előtte a fa harangláb/torony.

A templom oldalról. 

A templom az út túloldaláról. Közben eleredt az eső. 

A freskókat is helyreállították.

Ez a fajta templomdíszítés úgymond divatos volt a környéken.

Több templomot is szerettem volna meglátogatni aznap, de az idő egyre jobban nekikeseredett.

A harangtorony és mögötte a bejárat. Mostanában a legtöbb templom csak mise/istentisztelet idején található nyitva. Féltik az értékeket.  


2014. május 2., péntek

A csarodai református templom

"A csarodai református templom a Csaroda-patak által kialakított kis szigeten áll: a beregi Tiszaháton, az egykor mocsaras, vadvizes területből kiemelkedő szárazulat kisebb magaslatán épült a kicsiny, alig hatszáz lelkes falucska középkori eredetű református temploma.

A 13. század végén épült templom a Káta nemzetséghez köthető. A 16. század folyamán került a reformátusok birtokába. A templom részleges helyreállítására 1901/2-ben került sor, ekkor konzerválták a szentélyben és a diadalíven előkerült középkori falfestményeket. Nagyobb szabású műemléki kutatásra és helyreállításra 1971-1975 között került sor. Ekkor találták meg és konzerválták az alakos falfestményeket és a népies festés addig letakart nagy felületeit is akkor tették láthatóvá. A megrongálódott tetőt, a homlokzat fölújítását és a falképek restaurálását a millenniumi műemlék helyreállítások keretében végezték el. Forrás: wikipedia.

Jó kirándulást!


A templom szép, gondozott környezetben található.

A Tiszaháton található közel ezer éve épült templomok számtalan meglepetéssel szolgálnak a restaurálók számára.

A leírások szerint itt is találtak külső, belső falfestményeket, freskókat.

A templomhoz, amolyan térségi sajátosságként, fa harangláb tartozik.

Gyerekkoromban a templomok általában nyitva voltak, az arra járó betérhetett. Mostanság zárva vannak. Változik a világ. 

Még rügyfakadás előtt jártam Csarodán, a növényzeten keresztül látni lehetett az épületet. Rügyfakadás után már nem mindig lehet látni az épületet.

A Csaroda-patak kanyarulatában hangulatos pihenő park is kialakításra került a templom szomszédságában.

A templom közelében található a tájház.

A tájház tornácáról belátni a Csaroda kanyarulatát.

A tájház udvara.

A tájház és a Csaroda-patak között egy hatalmas tisztás terül el a kirándulók nagy örömére.

Színvonalas szállás is található a templom közelében.

A fa harangláb a templommal egyidős. Eredeti változata szintén a XIII. században épült.

Ez egy érdekes kép. A beállás, a vezetékek, az objektív torzítása azt az érzetet kelti, mintha a templom tornya elhajolna. Vagy nem? :) 

LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...