2013. október 15., kedd

Őrbottyán

A mai Őrbottyán 1970. július 1-jén jött létre Őrszentmiklós és Vácbottyán egyesítésével.

A több, mint 7000 lélekszámú város Pest megyében a budapesti agglomeráció külső övezetében, a fővárostól mintegy 30 km-re, észak-keletre, a Nyugati Cserháthoz tartozó Gödöllői-dombság vonulatában helyezkedik el. Forrás: Itt.

A nagyközségben működik Gombos Miklós aranykoszorús harangöntő mester harangöntödéje. Nagyapjának, Szlezák Lászlónak százfős harangöntő üzeme volt Budapesten, amelyet 1953-ban bezárattak. A cég Gombos Miklós édesapjának, Gombos Lajosnak köszönhetően újjászületett. Mára már Miklós fia, Ferenc is megtanulta a harangöntő szakmát. (Sajnos nem tudtam bejutni.) 

A Gombos család műhelye az egyetlen Magyarországon, amely tradicionális hangra öntött technológiával dolgozik. Évente nagyjából negyven harangot készítenek. Forrás: Itt.

Ládáztam a környéken, megkerestem az Őrbottyáni ládát is: Őrbottyáni geoláda.


Hősök emlékműve a templomdomb alján.

Lépcső a templomdombra.

Szép templom, gondozott környezetben.

Két kereszt is van rajta.

A templomtorony.

A lépcső felülről.

Őrbottyán kellemes, rendezett főtere.

A névadó (Őrszentmiklós) Szent Miklós szobra.

Kopjafák különböző történelmi eseményekhez kapcsolódóan.

Emlékezés.

Egy másik templom.

Még egy templom, ennek csak a tornya látszik. Minden irányból hatalmas fák takarták.

2013. október 11., péntek

A gödöllői arborétum

Az erdészeti kutatási céllal létrehozott, fák és cserjék génbankjaként is működő erdészeti arborétum területe 350 ha. Ebből mintegy 40 ha park jellegű, főleg pihenési célokat szolgál. Az arborétum gyűjteményében jelenleg 147 fenyő és nyitvatermő, illetve 875 lombos fa és cserje faj, fajta, változat illetve a földrajzi változat található. 

2013 májusában civil kezdeményezésre az arborétum először adott otthont az ArboFest ökofesztivál és családi nap rendezvénynek. Az ArboFest ökofesztivál és családi nap célja a helyi lakosság természettudatosságának erősítése, az arborétum bemutatása a nagyközönségnek.

A kültéri színpad, az esőbeállók, tűzrakóhelyek és a játszótér biztonságossá tétele valamint a 15 km hosszú úthálózat karbantartása, a belógó ágak nyesése befejeződött, de a felújítási munkák tovább folytatódnak. A rendbetétel eddigi költsége közel 7 millió forint, amit a Pilisi Parkerdő Zrt. saját költségvetéséből finanszírozott. A parkerdő gazdálkodásban közel 50 éves tapasztalattal rendelkező Pilisi Parkerdő Zrt. célja, hogy a Gödöllői Arborétumban újra színvonalas pihenési és sportolási lehetőséget biztosítson a lakosság számára. Forrás: Itt.

Néhány nappal az ökofesztivál megrendezése előtt jártam az arborétumban. Lázas munka kellős közepébe csöppentem, javában folyt a park műtárgyainak felújítása. Nagy valószínűséggel mostanában már még nagyobb rend és tisztaság fogadja a természetszerető látogatókat, köszönhetően az ökofesztiválnak is. Jó kirándulást!


Az arborétum bejárata.

Egy sétány. Langyos volt az idő, tiszta a levegő ... kell ennél több egy sétához?

A Körönd. Olyasmi, mint a Kodály Körönd, csak mégsem olyan.

Felújítás alatt az arborétum szurdokján átívelő hidacska. Nem volt lezárva, lehetett rajta közlekedni.

A hidacska a túlsó oldalról.

A hídról lépcsősor vezet a szurdokba. A korlátot már felújították.

A szurdokban. Azt hiszem, hogy ez itt a színpad.

Volt itt élet régebben is, legalábbis a műtárgyak szerint. A zöldhulladék elszállításra vár.

Hogy a látogató tudja, hogy mi merre található.

Tábla a gombákról.

Információs tábla.

Újra a köröndnél.

Egy másik sétány.

A hidacska a völgy fölött. Remélem, hogy egy kis idő múlva az egész arborétum rendezett lesz, mint a hidacska.



2013. október 9., szerda

Dunakeszi kincsei

A Duna-parton kellemes perceket tölthetünk a sétányon, ahol hangulatos éttermek, cukrászdák is várják a folyó szépségében gyönyörködőket. A Horányi rév közelében található a város római kori emléke, a limes erődrendszerének egyik maradványa. A terület feltárása és bemutathatóvá tétele most van folyamatban. Ugyancsak a Duna-partról indul az a kerékpárút, amellyel akár Szobig is eljuthatnak a városba érkező turisták.

A Duna sor 28-32. alatt található a római kikötőerődök – egy központi és két saroktoronnyal – egy jellegzetes példánya, aminek helyenként 140 cm-es magasságig megmaradtak a falai. Ilyen erődök alkották a Duna bal parti (azaz az ellenséges területre eső) contra castrum-ok sorát. Ezen tagjának építését I. Valentinianus császár rendelte el.

A városba látogatók számára érdekes látnivaló lehet a Fő út mentén fellelhető, szépen gondozott régi temető, a Kegyeleti Park. Legrégebbi sírköve 1841-ből való. A parkban található a város '56-os emlékműve a Gólya is, amely Lengyel István munkája. Szintén a parkban található a XVIII. században épített Szent István király kápolna, amely a falusi barokk kápolnák egyik szép példája. Forrás: Itt.


A Duna-part.

Hatalmas fák, gyönyörű fasor.

Szemben a Horányi-rév és hegyek Szentendre és Leányfalu fölött.

A rév. A komp éppen félúton jár.

A római kikötőerőd cégére.

Egy igazi római kori faldarab.

Sokszor találkozom Valentinianus nevével. Nagy építkezések folytak az uralkodása alatt. Több erőd is akkor épült, amikor ő volt a római császár.

Egy önjáró lakóhajó. Klassz!

Vasmacska.

A sétány. Innen elbiciklizhetsz Szobig. Ha bevállalod, nagy csodában lesz részed.

Emlékhely a Fő út mellett. A Kegyeleti Park.

A régi temető és a Szent István király kápolna.

A régi temetőkben, miután lecsendesedtél, érezni lehet az örökkévalóság mibenlétét.

A Gólya.

A XVIII. században épített Szent István király kápolna.

2013. október 3., csütörtök

A Népsziget és a Palotai-sziget

A Népsziget Budapest városrésze a IV. és a XIII. kerületben, nevezik még Újpesti-szigetnek vagy Szúnyog-szigetnek is. Mintegy 2 km hosszú, 50 ha felszínű sziget az Újpesti vasúti híd két oldalán. A Duna folyam egyik szigete volt, ma félsziget. Minden oldalról a Duna határolja, kivéve a Zsilip utcát. A Hajógyári-szigettől északkeletre helyezkedik el ... Forrás: Itt.

A Palotai-sziget helyi jelentőségű védett természeti terület Budapest IV. kerületében. A Duna árterületén fekszik, szintje közel van az átlagos vízálláshoz. Már a kisebb árvizek is elöntik, így Budapesten egyedülálló dzsungel-hangulatú vizes élőhely jött létre. A dunai árterekre jellemző sűrű fűz-nyár ligeterdővel fedett. Ennek érdekessége, hogy párás, forró nyári napokon is a fákról permetszerűen hull a nedvesség, érezhetően hűvösebb mikroklímát kialakítva. Télen jellemző a hajnali part menti köd. Ennek az alacsony vízálláskor is alapvetően nedves közegnek köszönhetően gyors a korhadás, változatos színei vannak a különböző fabontó gombáknak ... Forrás: Itt.


Az Újpesti vasúti híd. Van egy gyalogos és kerékpáros sávja az északi oldalon. A hídtól délre és északra helyezkedik el a Népsziget. Szemben a Római-part legeleje.

Ládakeresés közben csodálatos perspektívákat is talál a kereső. Pipacsok híddal.

A Duna. Körülbelül átlagos volt a vízállás.

Ebből az irányból még nem láttam a Róka-hegyet és a Kevélyeket. Kis időbe telt, míg jött a felismerés.

Csillaghegyről indulva végigjárható, ami itt látható. Jó kis túra!

Erről van szó.

A Népsziget kedvelt pihenőhely. Mozogni is lehet.

Sétára, kocogásra, biciklizésre kiváló. Élnek is a lehetőséggel a környéken lakók.

Van itt állatpark is ... elsősorban a legkisebbek nagy örömére ...

Ez a lény zavarba hozott. Ránézésre kecskének mondanám, de nem láttam még kecskén ekkora szarvat.

A palotai-szigeti esőerdő.

Bár átlagos volt a  Duna vízállása, se nem magas, se nem alacsony, a sziget alig 20-25 centivel emelkedett a víz fölé.

Ahogy sétáltam a parton, lábnyomaimban megjelent a víz. A fákról tényleg permetezett a finom, ködszerű nedvesség. Fantasztikus érzés volt!

Ismét a Duna.

Kicsit csatakos lettem, de a ládákat megtaláltam. Jó kirándulást!


LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...