2013. augusztus 27., kedd

Az Ördöglovas (A bajnai Őr-hegy)

Sándor Móric gróf a legenda szerint nem ismert lehetetlent, így fejébe vette, hogy kocsijával hatalmas ugrást hajt végre a Gerecse egyik hegycsúcsáról a völgybe. A kastélyból is jól látható Őr-hegyet választotta a mutatványhoz. Utat vágatott az erdőben, hogy a fogattal felhajtasson a csúcsig, ahonnan a semmibe ugratta a lovakat és a kocsit. A mutatványt nem élte túl, ezért a helyiek a legenda szerint emlékül egy nagy fakeresztet állítottak a hegytetőre.

Az igazság azonban az, hogy Sándor Móric soha nem ugratott le a 347 méterre magasodó hegyről, viszont kora legvakmerőbb lovasának tartották és Ördöglovasnak nevezték. Pesten és Budán, Bécsben és Pozsonyban az 1820-as években megszokott volt, hogy lóháton állított be egy második emeleti fogadásra vagy a sétálgató úri közönséget riogatva felvágtatott a Várba vezető lépcsőn, illetve átugratott két-három egymás mellé állított kocsit.

A palotája emeleti erkélyén lóhátról szemlélődő, pipázó fiatalember hóbortjait személyzete is megszenvedte. Szakácsát és komornyikját például lovon megvívandó mogyorópálca-párbajra kényszerítette, egyszer Tell Vilmosnak képzelte magát, s orvosának fejéről lelőtt egy almát. Az sem volt bevett szokás a reformkorban, hogy valaki udvari bolondot tartson, amint Sándor gróf tette.

Az Ördöglovas tudásával elkápráztatta Angliát, majd megjárta a bolondokházát. Utolsó éveiben lovas emlékeivel vette körül magát: albumait rendezgette, a bajnai kastély kertjében pedig a nagy ugrások emlékeit állította fel. Forrás: Itt.


A Z3 jelzésen jutottunk fel az Őr-hegyre. Epöl mellett parkoltunk az N47 39.066 E18 37.695 ponton. Eltévedni nem lehet, követni kell a jelzést. Az út hossza fel a hegyre 1,5 kilométer, oda-vissza 3. Nem sok. A szintkülönbség 160 méter. Nem túl vészes. Jó kirándulást!


Elindultunk felfelé. Gyönyörű meleg, derült idő volt.

A Z3  jelzés mellett található egy barlang is. A neve Öreg-lyuk.

Van, aki szeret mélyebben leereszkedni egy barlangba. Az nem én vagyok. De befényképeztem.

A barlang irányát mutató jelzést minden bizonnyal észre fogod venni!

Fenn a tetőn pazar kilátás fogad. Ellátni a Vértesig.

A Gerecse.

Az "emlékül" állított kereszt az Őr-hegy csúcsán.

Panoráma az Őr-hegy csúcsáról.

A kereszt a tető irányából.

Bajna. Bajna felől is fel lehet kapaszkodni a csúcsra. Út is van, csak jelzés nincs.

Bajna két nevezetessége is látható: a kastély és a templom.

Lefelé megcsodáltuk az epöli kősziklát.

Epöl. Nem a budapesti belváros csúcsidőben.

Bajna temploma 1484-ben épült egy hajóval, gótikus stílusban. Nagyon szép. Bejutni nem tudtunk, zárva volt. Kár, hogy a templomok manapság be vannak zárva.

A Sándor- Metternich-kastély. Épült 1720 körül épült. A család leszármazottja volt a XIX. század harmincas éveiben élt gróf Sándor Móricz, aki híres volt fogadásairól és elképesztő kaszkadőr-mutatványairól. Forrás: Itt.


2013. augusztus 21., szerda

Az epöli kőszikla

Epöl község Komárom-Esztergom megyében fekszik. A megye délkeleti részén, a Gerecse keleti részén található. Epöl község már a magyarok honfoglalása előtt is lakott település volt, amit a falu határában előkerült régészeti leletek is bizonyítanak. Forrás: Itt.

A 315 méter magas dombról szépen körbe lehet tekinteni (360°), érdemes egy kicsit megpihenni a fehér sziklákon, és nézegetni a környező hegységeket. Látszik a Gerecse nagy része, a Pilis, a Budai-hegység, valamint a Börzsöny is. Mivelhogy kilátós helyről van szó, ezért érdemes nappal, szép időben érkezni, esetleg egy távcső társaságában. Forrás: Itt.

Hogy mi mit kerestünk ott? Egy ládát. Kincset, amely el volt rejtve. A kincskeresés hozadéka, hogy közben sok szép helyre eljutunk, ahová egyébként nem jutnánk el. Ha van kedved, nézz körül Epöl környékén. Jó kirándulást!


Az epöli domb. Magassága 315 méter.

Minél közelebb kerültünk hozzá, annál nagyobbnak látszott.

Kapaszkodunk, úgy félúton járhatunk. Alig van szintkülönbség, csak meredek ...

Még néhány lépés és veszünk néhány mély lélegzetet.

A kincs itt volt eldugva a domb szakadékos részén. Kis domb, nagy szakadék.

Tényleg nagy szakadék.

Kő kő hátán.

A Gerecse a magasságok alapján inkább dombvidék, de a tagoltsága miatt mégis magashegységi hangulata van.

Epöl, balra fent Bajna egy része.

A csúcson erős szél fújt. Bele kellett dőlni, hogy meg tudjunk állni a lábunkon.

Sárisáp, távolabb a Pilis.

315 méter.

Csak úgy.

2013. augusztus 17., szombat

Az Ördögtorony

Az Ördögtorony az Iváni-hegy (340 méter) oldalában található Pilisszentiván mellett. Pontos helye: N47 36.236 E18 52.654. Magassága 290 méter. A pilisszentivániak Magaskőnek is nevezik.

Pilisszentivánon egy sportpálya mellett, a Villa Negra előtti parkolóban álltunk meg (N47 36.715 E18 53.037). A parkoló kiváló. Szerintünk innen érdemes indulni a P jelzésen dél-délnyugat felé.

A P jelzésen haladva az N47 36.312 E18 52.669 pontnál található egy kerítésjáró létra, amin át kell mászni. Innentől nem jelzett az út, de az ösvények jól kitaposottak, követhetők. Ha az Ördögtornyot érintve felértél az Iváni-hegy tetejére, fordulj jobbra és ereszkedj le az ösvényen. Az ösvény visszavisz a kerítésjáró létrához.

Az útvonal hossza mindössze 3,5 kilométer, de jól fog esni egy kis üldögélés a Villa Negrában a séta után. Szépeket fogsz látni. Jó kirándulást!


Egy szakaszon a Jági tanösvényen vezet az út. Ez itt homokkő. Mállékony kőzet.

A P jelzés mellett található ez a tiszta, rendezett, minden igényt kielégítő pihenőhely.

Egy kerítésjáró létrán keresztül jutunk be arra a területre (Szénások), ahol az Ördögtorony is található.

Az Ördögtorony a P jelzésről. Sétáltam egyet a P jelzés mentén.

Ilyen út vezet fel a toronyhoz. Nem könnyű terep.

Az Ördögtorony mellett.

Fölfelé az Iváni-hegy oldalán. Szintén nehéz terep, de szép a kilátás.

Kilátás egy másik irányba.

Az Iváni-hegy gerincén.

A másik oldal. Az ösvény végében lévő szikla neve: Kis Ördögtorony.

Az Ördögtorony az Iváni-hegy gerincéről.

Itt már lefelé jövök, fenn a Kis Ördögtorony.

Hol felfelé, hol lefelé kell menni ...

Lefelé is van mit szemlélni. A lábad elé is nézz: a laza szerkezetű, meredek ösvény megtréfálhat.

Így látni a Pilist az Iváni-hegyről.

Körülbelül 800 méternél van az Ördögtorony. A magasabb csúcs az Iváni-hegy. Jó meredek fel is, le is. Minden izmodat megdolgoztatja.

2013. augusztus 9., péntek

Piliscsévtől Klastrompusztáig

Az egyik kirándulásunk alkalmával Piliscsévről átgyalogoltunk Klastrompusztára és vissza. Légvonalban nincs messze. Az N47 40.985 E18 49.807 ponton parkoltunk le. Itt jól lehet parkolni, van tűzrakóhely és padok is. Tulajdonképpen itt kezdődik a piliscsévi pincesor.

A P jelzésen indultunk észak-északkeleti irányban. A jelzés a pincesor mellett halad, majd egy ideig benőtt cserjésben vezet, ami kellemetlen élmény. Aztán kiszélesedik az ösvény, és a cserjés erdőre vált. Ez már klassz! Körülbelül két kilométer megtétele után, jobbra, kis kitérővel megnéztük a Legény-, Leány- és Bivak-barlangot. A barlangok mintegy 100 méteres magasságban vannak az úthoz képest. Kapaszkodnunk kellett, de megérte. Pazar.

Amikor a P jelzés elérte a Z+ jelzést, balra tértünk. A Z+ jelzésen egy kilátóhelyet kerestünk meg, ahonnan szép kilátás nyílik Dorogtól Piliscsévig. Itt: N47 42.414 E18 50.274.

Ha már ott voltunk, a Z3 jelzésen leereszkedtünk a Klastrompuszta fölött magasodó Kémény-sziklához, ahonnan megcsodáltuk Klastrompusztát és környékét. Itt döntést hoztunk: nem a jelzett ösvényeken Z3 és Z+ ereszkedtünk le Klastrompusztára, hanem egy jelöletlen zerge-ösvényen. Így sokkal rövidebb volt, de nem biztos, hogy jó döntést hoztunk. :)

Klastrompusztáról a K jelzést követve értünk vissza Piliscsévre, majd Piliscséven a P jelzésen balra térve visszaértünk a pihenőhelyre, ahol leparkoltunk. Meglepetésünkre néhol a K jelzésű utat is derékig felverte a bozót. Az útvonal teljes hossza úgy 10 kilométer, vannak benne keményebb szakaszok is. Egy nap alatt azonban sétatempóban is teljesíthető.

Jó kirándulást!


Piliscsévre érve éppen egy zivatar készülődött.

Kicsit nézelődtünk, közben elvonult a vihar.

A parkoló környéke. A szemközti hegyen található a Csévi-barlang.

A pihenőhely a parkoló mellett. Ez itt már a piliscsévi pincesor.

A P jelzés egy ideig a pincesoron halad.

Még mindig ...

Kilátás a Legény-barlangból.

A barlang mélyébe vezető út/ajtó.

Az ösvény a barlangokhoz. Látványos, szép ösvény.

A barlangok után a P egy szakasza mélyútként emelkedik. Itt csak több szuszra sikerült felérnem. :)

A kilátóhelyen. Kilátás Kesztölc, Dorog irányba.

Kilátás Piliscsév felé. Alattunk Klastrompuszta szinte nem is látszik.

A Kémény-szikla tetején.

Klastrompuszta a Kémény-szikláról.

A Kémény-szikla Klastrompusztáról. Így, légvonalban jöttünk le ...

A pálos kolostor romjai Klastrompusztán.

Egy tiszteletre méltó fa a K jelzés mentén.

A K jelzésen néhol kötésig ért a bozót.

Visszaértünk Piliscsévre a P jelzésre. Még néhány méter és megérkezünk oda, ahonnan indultunk.

LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...