2013. január 31., csütörtök

Tavaszi séta a Börzsönyben

Egy tavaszon a Börzsönyben kirándultunk. Bázisunk Királyréten volt. Sétálgattunk Királyrét környékén. Királyrétről a Z+ jelzésen haladva felkerestük a Saj-kutat (Semmelweis-forrás). Ott kicsit ejtőztünk, majd a Koo jelzésen és a Z4 jelű ösvényen eljutottunk a K4 jelzésig, ahol balra tértünk. A K4 első 300 métere nem embernek való. Az ösvény 300 méteren 100 métert emelkedik, ami 30%-os lejtőnek felel meg! Jól gondold meg .... Ha felértél, utána már gyerekjáték, szép csendesen ereszkedik Királyrétig. Az út hossza kb. 10 kilométer. 

Másnap Visegráddal szemben felkapaszkodtunk Nagymaros fölé a K+ és a Z3 jelzésen és onnan csodáltuk a Visegrádi panorámát. A szépséges kilátás feledteti a K+ jelzésen elszenvedett gyötrelmeket. :) A túra hossza a nagymarosi rév (K+) és a visegrádi kilátópont (Z3) között oda-vissza 8-10 kilométer.

Jó kirándulást!


A Z+ a Szén-patak, majd a Cseresnyés-patak völgyében vezet. Lévén április közepe, a levegő tele volt illatokkal, minden virágzott.

A patakok völgyében kényelmes sétaút vezet.

A Börzsöny a legjobban kitáblázott hegység. Alig lehet eltévedni, szinte erőltetni kell.

A Saj-kút. Ha jól emlékszem iható a vize. A kút környéke kifejezetten alkalmas egy kis ejtőzésre.

Visszafelé a K4 jelzésen klassz kőbánya található, a Bajdazói-bánya.

Egy kőbánya sok tevékenységre alkalmas. Én leginkább szeretek hozzásimulni a délutánra felmelegedett sziklákhoz. Olyan, mint télen egy jó meleg cserépkályha. 

Nagymarosnál a K+-on felfelé. Szemben  ...

A kilátó a Nagy-Villámon és a visegrádi Fellegvár.

A visegrádi Fellegvár. A nagymarosi oldalról jól megszemlélhető Visegrád és környéke.

Egy kutyafej?

Szép ugye? Mint egy terepasztal.

A napot egy kávéval fejeztük be a nagymarosi révnél. Épp ott volt a Nagymaros nevű kirándulóhajó is. A kirándulók meg az étteremben. 

2013. január 27., vasárnap

A Rozália téglagyártól a Hármashatár-hegyig

A Rozália téglagyár egy híres-nevezetes téglagyár, hiszen van ott egy Országos Kéktúra pecsételő hely. A téglagyártól indultunk a K jelzésen dél-délnyugati irányban. Az út szelíden, de folyamatosan emelkedik. Az ösvény lakott terület szélén kanyarog, ami abban nyilvánul meg, hogy sok az illegális szemétlerakóhely. Aztán, ahogy egyre messzebb kerülünk a civilizációtól, egyre ritkábbak a szemétdombok is.

Útba esik a Csúcs-hegy. Ennek az oldalán fel kell kapaszkodni, de nem túl vészes. A Csúcs-hegyet három ösvényen is kerülheted. A K, a S, a Z, sőt a Sg és a Poo jelzésű utak is a Virágos-nyeregre vezetnek. Nem kell felmenni a Csúcs-hegy csúcsára. Külön ösvényen felnézhetsz, de nem fogsz látni semmit a fáktól. :)

A Virágos-nyeregtől a K jelzést kövesd a Hármashatár-hegyig. Visszafelé kis kitérővel, más jelzést is választhatsz, hogy ne legyen egyhangú a tájkép. Megjegyzem visszafelé mindig teljesen más a tájkép, még ugyanazon az útvonalon is. A Vihar-hegyre fel kell kapaszkodni, az út érinti a csúcsot. A fiatalabbak biciklivel a hátukon szokták megmászni. :) A Z jelzésen kikerülheted a Vihar-hegyet.

A túra hossza oda-vissza 12-15 kilométer a választott ösvényektől függően. Jó kirándulást!


Túránk kezdőpontja a Rozália téglagyár.

Az út szelíden, de határozottan emelkedik.

A Virágos-nyereg, Boróka büfé.

A Virágos-nyeregnél nagy a nyüzsgés még kora tavasszal is. Mintegy 10 irányban lehet innen továbbindulni. Mi a K jelzésen megyünk a Vihar-hegy felé. Szemben a Csúcs-hegy. Arról jöttünk.

A Vihar-hegy oldalában.

A csúcskő a Vihar-hegyen. 453 méter magasan van.

Ösvény a Vihar-hegy és a Hármashatár-hegy között.

A hűvösvölgyi vitorlázó repülőtér.

Felértünk a Hármashatár-hegyre. Budapest és a szmog.

A János-hegy.

Többen már érezték a tavaszt, leheveredtek ...

Az ilyen kis sárgák a derengő napsütésben jótékonyan fokozták a fílinget.

Az egyik kerülőút visszafelé.

Majd elfelejtettem ... Már nyitott az ibolya is :)

2013. január 22., kedd

A Hűvösvölgytől a Hármashatár-hegyig

Hűvösvölgy Budapest egyik városrésze a II. kerületben. 1847-ben kapta mai nevét a német Im Kühlental helyett. Itt van a Gyermekvasút (korábbi nevén Úttörővasút) alsó végállomása.

A Hármashatár-hegy a Budai-hegység északi-északkeleti részében az Ördög-árok, a Duna völgye, a Solymári-völgy és a Pesthidegkúti-medence között elhelyezkedő rögcsoport központi 495 méter magas orma. Hármashatárhegy egy szóba írva Budapest egyik városrésze a III. kerületben. A Hármashatár-hegy nevét a 19. században kapta, mert 1873-ig a hegycsúcson találkozott Buda, Óbuda és Pesthidegkút közös hármas határa. A csúcs ma Budapest II. és III. kerületének határvonalán fekszik.

A Hármashatár-hegy kedvelt kirándulóhely. A főleg dél-délkelet felé lépcsőzött gerincein, tölgyesekben és ültetett fenyvesekben árnyas sétautak találhatóak. Erdőtlen, dolomitsziklás csúcsáról körkilátás nyílik Budapestre, jó látási viszonyok esetén látható a Cserhát, a Mátra, a Pilis. A hegy csúcsán keresztül vezet az Országos Kéktúra útvonala. Itt működött a Hármashatár-hegyi turistaház, helyén ma étterem várja a vendégeket.

Forrás: http://hu.wikipedia.org/


Már régebben végigjártam az Országos Kéktúra kék sáv jelzésű útját a Hűvösvölgy és a Hármashatár-hegy között. És más jelzésekre is bekíváncsiskodtam. Töltök fel néhány képet. Ok?


A pesthidegkúti  (hűvösvölgyi) vitorlázó repülőtér a Hármashatár-hegy lábánál fekszik. Lehet itt futni, biciklizni, stb.  Azt mondják, hogy utasként még vitorlázni is lehet.

Mátyás király vadaskertjének emlékműve. Ha kicsit bóklászol, találsz falmaradványokat, kastélyromokat is.

Az Oroszlán-szikla. A szikla egy oroszlánra hasonlító dolomittömb, amit utána faragtak, hogy még jobban hasonlítson az állatra. A szikla a második világháborúban megsérült. Szerinted?

Nem emlékszem mi ez, de a biztonság kedvéért feltöltöm ezt a képet.

Az Árpád-kilátó.

Az Árpád-kilátó Budapest II. kerületében található. 1929-ben építették fel Glück Frigyes kezdeményezésére a Látó-hegy 376 méter magas fenyőkkel beültetett tetejének délkeleti oldalára terméskőből, Friedrich Lóránt tervei szerint. A mai napig ebben a formában áll, 2001-ben felújították. A kilátó fedett terasszerű, népies stílusú építmény, amiről szép kilátás nyílik a hidakkal ívelt Dunára és a Budai-hegység déli és nyugati vonulataira. Forrás: http://hu.wikipedia.org/

A szép kilátás. 

A Hármashatár-hegy is kedvelt starthelye a siklóernyősöknek. Kedvező időben nagyon sokan próbálkoznak.

Egy sokkal szebb kilátás észak-kelet felé.

Repülős emlékmű valahol a Hármashatár-hegyen.

2013. január 17., csütörtök

Séta a Budai várban II.

Folytassuk sétánkat a Budai várban.


A Budavári Palotában található többek között a Magyar Nemzeti Galéria. Az épület előtt Savoyai Jenő lovasszobra  látható.

A Budapesti Történeti Múzeum is a Budavári Palotában kapott otthont.

A Mátyás-kút.

A palota hatalmas épülete nem fér el egy képen. Ez a kép azonban engedi sejtetni hatalmas méreteit és páratlan szépségét is.

A nyugati várfalon sétáltam vissza. Ezen az oldalon is sok volt a nézelődő, sétálgató kiránduló.

A várfalon végighúzódó sétány  langymeleg őszi napsütésben fürdött.  Volt aki  padra ült és behunyt szemmel élvezte a nap simogatását.

Ettől azért lényegesen többen voltak. Sikerült elkapnom azt az egy-két percet, amikor  csak mögöttem, illetve a kanyar takarásában voltak többen.

Azt hiszem, hogy ez az épület a Magyar Országos Levéltár épülete. Mint oly sok épületnek  a várban, ennek az épületnek is gyönyörű a héjalása.

Álgyúk a Hadtörténeti Múzeum mellett. Sorban, katonásan.

A fal tetején is található néhány löveg. Ezek a szerkezetek már modernebbek.

Adjuk meg a tiszteletet az ellenségnek is. Egy török vezér emlékműve, aki e hely közelében esett el 1686-ban. Bár a török 145 évig volt itt, már nem kell tőle félni, emlékezhetünk ...

Ez a két magyar huszár inkább a gyerekek tetszését nyerte el. Pedig amúgy nyalkák!

A Mária Magdolna templom.

Ágaskodó lovasszobor.  Csak úgy szőrén üli a lovat a trombitás. A ló hasa alatt a Gellért-hegy látható.

A vitatott történelmi személyiségű tábornok, Görgey Artúr lovas szobra. 

Az Országház.


LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...