2013. május 13., hétfő

Piliscsaba, „ad lucum felicem”

A 210 méter magasan megtelepült falut északkeleten a Pilis-hegység 400 métert meghaladó hegyei (Kopasz-hegy 448 m), délkeleten a Budai-hegység hasonló magasságú hegyei (Kis-szénás 431 m, Csaba-hegy, Sós-hegy) délnyugaton a Gerecse déli részét képező Zsámbék-Bajnai-dombvidék 200-250 méter magas agyagos dombjai határolják. A területén ered a Kenyérmezői-patak, amely északi-nyugati irányban halad a Duna felé.

A rómaiak az „Ad lucum felicem” (Boldog-liget) nevet adták az erdős hegyoldalakkal körülvett helynek. A falu neve a Csaba – bizonyára török eredetű (caba: ajándék) – személynévből keletkezett. A „Pilis” előtag a Pilis-hegységre utal.

A néphagyomány a község nevét Csaba királyfitól származtatja. A monda szerint Piliscsaba és Tinnye határán volt Attila fiainak, Csaba királyfinak és Aladárnak az összecsapása.

Forrás: itt és  itt.

Piliscsabán és környékén nagyon sok szép látnivaló található!

A piliscsabai plébániatemplomtól nem messze, a Tinnye felé vezető országút mellett található az Ősök parkja. A Piliscsabai Szlovák Kisebbségi Önkormányzat szervezésében 2002-ben elkészült park az egykor Piliscsabán lakó cigány, magyar, német és szlovák ősöknek állít emléket. A park közepén álló emlékművet Szák Kocsis Pál tervezte és ő faragta ki a szoboralakokat.

A piliscsabai római katolikus plébániatemplom

A templom berendezése, az oltárok, a padok és az orgona a klarissza rend feloszlatása után Budáról került ide. A Szent Margit és Szent Klára oltár 1756-ban készült. A késő barokk orgonát 2000-ben restaurálták. A templom belső festése az 1906-os felújítás során készült.

Lazarista rendház és kápolna. A rendházat az 1800 körül épült kastélyból alakították át, jelenleg a Szent Vince Egyetemi Kollégium működik benne. A neogót kápolna az első Magyarországon, amelynek titulusa a Csodásérmű Szűzanya. 1913-ban Bierti és Gurisatti olasz festők festették ki.

A templom előtt álló Nepomuki Szent János szobor a XIX. század első éveiből való.

Az itt látható hatalmas tölgyet - Mátyás király utca - 1990-ben védetté nyilvánították.

Klotild Mária Adél Amália főhercegnő. A Klotild tér.

A Klotild téren, a klotildligeti plébániatemplommal szemben áll II. Rákóczi Ferenc fejedelem bronz mellszobra, Kutas László szobrászművész alkotása. A szobrot 2003-ban, a Rákóczi-szabadságharc kitörésének 300 éves évfordulójára állították fel.

A Klotild tér másik oldala.

Játszótér a Klotild tér mellett.

A klotildligeti plébániatemplom.

Klotildligeti intelem. Azt hiszem, hogy egyet lehet vele érteni.

A református templom. A templom a Szent István király út és a József Attila utca kereszteződésében található. 1939-ben épült Kós Károly stílusában, Sorg Antal tervei szerint, amelyeket Nagybaczoni Nagy Vilmos javaslatai alapján készített el.

1998-ban avatták fel a millecentenáriumra készült székelykaput a református templom mellett.

1990-ben nyilvánította védetté a Pest Megyei Tanács Klotildliget fasorait, fáit. Különösen értékes a Széchenyi István út fekete fenyő sora ...

... és a Szent László király út vadgesztenye sora.

Pihenő a község fölé magasodó Nagy-Kopasz hegyen.

Tiszta időben látszik az esztergomi bazilika és át lehet látni Szlovákiába is.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kara.

Az országos kék túra útvonala mellett található a Csabai gomba, a kálvária mellett.

A Budai-hegységben a kék jelzés a kálvária mellett vezet el. A Kálvária-dombon 1852-ben felállított és 1991-ben és 1994-ben felújított kálvária és kálváriakápolna áll, és szép kilátás nyílik a községre.

Szép kilátás Piliscsabára a kálvária-dombról.

Szép kilátás Piliscsabára a kálvária-dombról, kicsit más szögből.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...