2013. április 25., csütörtök

Pilisvörösvári kirándulás

Pilisvörösvár 14 300 lakosával a Pilisi-medence legnagyobb települése, a Pilisi-medence egyetlen városa, s egyben Magyarország legnagyobb lélekszámú német ajkú települése.

Budapesttől 15 kilométerre, Budapest és Dorog között, a Pilisvörösvári-árok medencévé szélesedő részén található, a Pilis nyugati lábánál helyezkedik el, s a zsúfolt forgalmáról hírhedt 10-es út szeli keresztül.

Területén a középkorban Kandé falu állt, melyet 1248-ban említ először oklevél. Vörösvár első említése 1690-ből származik. A XVII. század végétől németekkel telepítették be, akiknek utódai ma is a település lakosságának meghatározó részét képezik.


Kirándulásom során Pilisvörösvár néhány nevezetességét kerestem fel. Nem is gondoltam volna, hogy ilyen sok van, és most olvastam a forrásban, hogy van még mit megnézni ...

Az úgynevezett "slemung", becenevén "slötyi" 5 tóból áll, melyek a kőszénbánya eliszaposításával keletkeztek.

Az egykori bányatelep központjában 2010-ben létesült a Bányász emlékpark. Ekkor helyezték át ide Bajnok Béla szobrászművésznek az 1928-as pilisvörösvári bányászsztrájk 50. évfordulója emlékére 1978-ban készült emlékművét.

A Bányász emlékpark.

A Hősök tere a nemzeti ünnepeken rendezett városi ünnepségek helyszíne. Itt áll egy csokorban az I. világháború hőseinek emléket állító turulmadaras emlékmű, a II. világháborús emlékmű, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékműve valamint az 1956. évi forradalom és szabadságharc emlékműve. A tér Fő utca felőli oldalán kapott helyett 2009-ben a Trianon emlékmű.

A hősi emlékművek.

A római katolikus plébániatemplom. A templom 1703-ban épült föl, építője Johann Danckmayr, helyi kőműves. Placid Khemetmilner plébános 1705-ben szentelte fel Szent Fülöp és Jakab tiszteletére.
Emléktábla a templom falán.

A Templom téren áll a több mint 300 éves eperfa.

A római katolikus plébániatemplom hátsója.

Bajor Gizellának, Szent István király feleségének bronzszobra. Pilisvörösvár törzslakosságának bajor és német származására utal.

A Csobánkai utca elején a múlt században egy régi láncos kút állott, amit mindenki török kútként emlegetett. Valahol a környéken emelkedhetett annak idején az az 1543-ban épített török vár, amelyet Evlia Cselebi török utazó "kizil hiszár palankaszi"-ként, azaz vörös palánkvárként említ.

Egy régi kút, az Öreg kút. Azt beszélik róla, hogy idősebb mint a Török kút.

A zsidótemető melletti agyagbánya (Lahmgrube) gödrében kis tó alakult ki, melyet svábul Lakmkruam-nak neveztek. A tavat az 1970-es épekben betemették, s helyén a Vízgazdálkodási Vállalat telephelye, majd általános iskolai gyakorlókert volt. Ezt 2009-ben az önkormányzat helytörténeti emlékparkká alakította, kis mesterséges tóval, melyben 11 kétnyelvű helytörténeti tábla mutatja be Pilisvörösvár 320 éves történelmét az első sváb betelepülésektől napjainkig.

Vízi hinta a helytörténeti emlékparkban. Sok eső esett tavasszal.

A Karátsonyi-ligeti Szent Család templom.

A Karátsonyi-ligeti Szent Család templom új építésű katolikus templom.

Manhertz Erzsébet segítségével épülhetett fel a pilisvörösvári Szent Erzsébet Otthon, és a miskolci jezsuita gimnázium fiúkollégiuma.

A Pilis tömbje a helytörténeti emlékparkból szemlélve.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...