2013. december 3., kedd

Pilisszántó fölött

Egy ködösen induló, majd derengő napsütésbe váltó november eleji napon a Pilisre kirándultam.

Pilisszántó mellett a Szikla színház parkolójában álltam le az N47 40.620 E18 53.063 ponton. Akik ide kirándulnak, azok általában ebben a "parkírozóban" állnak meg.

A Magyar Zarándokúton indultam, amely felvezet a Trézsi-forrásig. A Trézsi-forrásnál balra tértem. Az ösvény becsatlakozik a Z jelzésbe, amely felvezet a Pilis hegyre.

A Z jelzés a Pilis egyik főútvonala, gyakorlatilag végig vezet az egész Pilisen.

Ezúttal a Z jelzés szerpentinjének felső végéig (N47 41.042 E18 52.453) mentem, aztán visszafordultam. Aznap rengetegen voltak. Sok volt a biciklivel túrázó túratárs is. Nagyobb csoportok is voltak, hangoskodásuktól visszhangzott a hegyoldal. Hallhatóan jól érezték magukat.

Az útvonal hossza oda-vissza nyolc kilométer. Oda végig felfelé, vissza végig lefelé vezet út. A szintkülönbség 380 méter.

Jó kirándulást!


- Hova mész falevél?
- Oda, hova visz a szél. Forrás: Itt.

Körülbelül a szerpentin közepén járunk. Alattunk Pilisszántó. A párás, ködös levegő kicsit leszűkíti a panorámát, de így is van látnivaló bőven.

László kúpja. Ezekre a sziklákra könnyedén fel lehet lépni, onnan még messzebb látni. Csak óvatosan!

Egy a sok biciklista közül. Imádom, ahogy felfelé tekernek.

Még egy biciklista. Lefelé. Mint az őrült! A gyalogszerrel túrázó ilyenkor udvariasan félre áll.

Kedvenc kanyarom. Itt meg szoktam állni, hogy szokjam a mélységet. :)

Kilátás délnyugat felé.

Szeretek itt nézelődni.

Tetszett a farakás rögzítési módja.

Sok helyen "szálasítják" az erdőt. Nekem tetszik a szálerdő.

A Trézsi-forrás. Nem messze van a Trézsi-kút.

Derengő, szűrt napsütés. Nagyon szép volt.

Egy igazi pilisi, erdészeti sorompó.

Mécsesek és tábla a Trézsi-forráson.

2013. október 15., kedd

Őrbottyán

A mai Őrbottyán 1970. július 1-jén jött létre Őrszentmiklós és Vácbottyán egyesítésével.

A több, mint 7000 lélekszámú város Pest megyében a budapesti agglomeráció külső övezetében, a fővárostól mintegy 30 km-re, észak-keletre, a Nyugati Cserháthoz tartozó Gödöllői-dombság vonulatában helyezkedik el. Forrás: Itt.

A nagyközségben működik Gombos Miklós aranykoszorús harangöntő mester harangöntödéje. Nagyapjának, Szlezák Lászlónak százfős harangöntő üzeme volt Budapesten, amelyet 1953-ban bezárattak. A cég Gombos Miklós édesapjának, Gombos Lajosnak köszönhetően újjászületett. Mára már Miklós fia, Ferenc is megtanulta a harangöntő szakmát. (Sajnos nem tudtam bejutni.) 

A Gombos család műhelye az egyetlen Magyarországon, amely tradicionális hangra öntött technológiával dolgozik. Évente nagyjából negyven harangot készítenek. Forrás: Itt.

Ládáztam a környéken, megkerestem az Őrbottyáni ládát is: Őrbottyáni geoláda.


Hősök emlékműve a templomdomb alján.

Lépcső a templomdombra.

Szép templom, gondozott környezetben.

Két kereszt is van rajta.

A templomtorony.

A lépcső felülről.

Őrbottyán kellemes, rendezett főtere.

A névadó (Őrszentmiklós) Szent Miklós szobra.

Kopjafák különböző történelmi eseményekhez kapcsolódóan.

Emlékezés.

Egy másik templom.

Még egy templom, ennek csak a tornya látszik. Minden irányból hatalmas fák takarták.

2013. október 11., péntek

A gödöllői arborétum

Az erdészeti kutatási céllal létrehozott, fák és cserjék génbankjaként is működő erdészeti arborétum területe 350 ha. Ebből mintegy 40 ha park jellegű, főleg pihenési célokat szolgál. Az arborétum gyűjteményében jelenleg 147 fenyő és nyitvatermő, illetve 875 lombos fa és cserje faj, fajta, változat illetve a földrajzi változat található. 

2013 májusában civil kezdeményezésre az arborétum először adott otthont az ArboFest ökofesztivál és családi nap rendezvénynek. Az ArboFest ökofesztivál és családi nap célja a helyi lakosság természettudatosságának erősítése, az arborétum bemutatása a nagyközönségnek.

A kültéri színpad, az esőbeállók, tűzrakóhelyek és a játszótér biztonságossá tétele valamint a 15 km hosszú úthálózat karbantartása, a belógó ágak nyesése befejeződött, de a felújítási munkák tovább folytatódnak. A rendbetétel eddigi költsége közel 7 millió forint, amit a Pilisi Parkerdő Zrt. saját költségvetéséből finanszírozott. A parkerdő gazdálkodásban közel 50 éves tapasztalattal rendelkező Pilisi Parkerdő Zrt. célja, hogy a Gödöllői Arborétumban újra színvonalas pihenési és sportolási lehetőséget biztosítson a lakosság számára. Forrás: Itt.

Néhány nappal az ökofesztivál megrendezése előtt jártam az arborétumban. Lázas munka kellős közepébe csöppentem, javában folyt a park műtárgyainak felújítása. Nagy valószínűséggel mostanában már még nagyobb rend és tisztaság fogadja a természetszerető látogatókat, köszönhetően az ökofesztiválnak is. Jó kirándulást!


Az arborétum bejárata.

Egy sétány. Langyos volt az idő, tiszta a levegő ... kell ennél több egy sétához?

A Körönd. Olyasmi, mint a Kodály Körönd, csak mégsem olyan.

Felújítás alatt az arborétum szurdokján átívelő hidacska. Nem volt lezárva, lehetett rajta közlekedni.

A hidacska a túlsó oldalról.

A hídról lépcsősor vezet a szurdokba. A korlátot már felújították.

A szurdokban. Azt hiszem, hogy ez itt a színpad.

Volt itt élet régebben is, legalábbis a műtárgyak szerint. A zöldhulladék elszállításra vár.

Hogy a látogató tudja, hogy mi merre található.

Tábla a gombákról.

Információs tábla.

Újra a köröndnél.

Egy másik sétány.

A hidacska a völgy fölött. Remélem, hogy egy kis idő múlva az egész arborétum rendezett lesz, mint a hidacska.



2013. október 9., szerda

Dunakeszi kincsei

A Duna-parton kellemes perceket tölthetünk a sétányon, ahol hangulatos éttermek, cukrászdák is várják a folyó szépségében gyönyörködőket. A Horányi rév közelében található a város római kori emléke, a limes erődrendszerének egyik maradványa. A terület feltárása és bemutathatóvá tétele most van folyamatban. Ugyancsak a Duna-partról indul az a kerékpárút, amellyel akár Szobig is eljuthatnak a városba érkező turisták.

A Duna sor 28-32. alatt található a római kikötőerődök – egy központi és két saroktoronnyal – egy jellegzetes példánya, aminek helyenként 140 cm-es magasságig megmaradtak a falai. Ilyen erődök alkották a Duna bal parti (azaz az ellenséges területre eső) contra castrum-ok sorát. Ezen tagjának építését I. Valentinianus császár rendelte el.

A városba látogatók számára érdekes látnivaló lehet a Fő út mentén fellelhető, szépen gondozott régi temető, a Kegyeleti Park. Legrégebbi sírköve 1841-ből való. A parkban található a város '56-os emlékműve a Gólya is, amely Lengyel István munkája. Szintén a parkban található a XVIII. században épített Szent István király kápolna, amely a falusi barokk kápolnák egyik szép példája. Forrás: Itt.


A Duna-part.

Hatalmas fák, gyönyörű fasor.

Szemben a Horányi-rév és hegyek Szentendre és Leányfalu fölött.

A rév. A komp éppen félúton jár.

A római kikötőerőd cégére.

Egy igazi római kori faldarab.

Sokszor találkozom Valentinianus nevével. Nagy építkezések folytak az uralkodása alatt. Több erőd is akkor épült, amikor ő volt a római császár.

Egy önjáró lakóhajó. Klassz!

Vasmacska.

A sétány. Innen elbiciklizhetsz Szobig. Ha bevállalod, nagy csodában lesz részed.

Emlékhely a Fő út mellett. A Kegyeleti Park.

A régi temető és a Szent István király kápolna.

A régi temetőkben, miután lecsendesedtél, érezni lehet az örökkévalóság mibenlétét.

A Gólya.

A XVIII. században épített Szent István király kápolna.

LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...