2012. október 12., péntek

A Téry út alsó szakasza

Téry útnak a Dömösről Dobogókőre (fel)vezető piros sáv jelzésű utat nevezzük. Egy tulajdonképpen szépnek induló, és szépen végződő késő őszi napon jártam be az alsó szakaszát. Alsó szakasz alatt a Dömöstől a Tost-sziklákig tartó szakaszt értem. Hihetetlen élményben volt részem.

Téry Ödön a magyar természetjáró mozgalom egyik megalapozója volt. Híres Tátra kutatóként tartják számon. Emlékműve a dobogókői csúcson található. Bár a Tátrát kutatta, ezt a vidéket is nagyon szerette.

Dr. Téry Ödön emlékműve Dobogókőn.

Borongós, párás, de langyos idő volt. November közepét mutatta a naptár. Csodás volt az erdő.

A bükkösök sejtelmes fényükbe burkolóztak. A bükkösökben mindig "fénylik" a levegő.

Kétszáz méter emelkedő után elkezdett megváltozni az idő. Deresek lettek a fák.

Majd deres lett az aljnövényzet is.

A fák ágai lejegesedtek. Nem esett a hó ... ez mind kicsapódott pára. Dér.

Ehhez a "vízköpő" fához ki kellett araszolnom. A jeges, deres avar csúszott, én féltem.  De sikerült! :) Ötszáz méter magasan jártam.

Ezen a szakaszon lépcsők könnyítették meg a kapaszkodást. Nagy segítség volt. Közben feltámadt a szél, illetve a gerincen kikerültem a szélárnyékból. 

Egyre vastagabb lett a dértakaró. A hideg szélben felhajtottam a kapucnit a sapkámra, és hátrafelé araszoltam, hogy ne fújjon be a szél a kapucni alá. Fáztam!

A sziklán Hegyi Szent Bernát emléktáblája látható. Itt van a közelben a Tost Gyula obeliszk, ezért Tost-sziklák a hely neve. Hegyi Szent Bernát a hegymászók védőszentje, Tost Gyula sokat tett a turizmus fejlesztéséért, a turistautak kialakításáért.

Nagyon dideregtem, ezért úgy döntöttem, hogy visszafordulok és az út másik részét egy hét múlva járom be, Dobogókőről indulva.

Ahogy egyre lejjebb értem kezdett kiderülni.

Felszakadozott a felhőzet.

Lenn Dömösön, a prépostsági romoknál (Árpád-kori altemplom) már szinte tavasz volt.

A felhők gyorsan futottak az égen, de már derült jellege volt az időnek. A hegyek takarásában szélcsend volt.

Szemben, a Duna túlsó partján, a Szent-Mihály-hegyen már sütött a nap.

Szép idő lett. :)

Vajon most milyen lehet fenn a Tost-szikláknál? Csak 400 méter szintkülönbség.

Már nem siettem, gyönyörködtem Dömös és a Dunakanyar látványában. Innen a Lepence-fürdőre lehet látni.

Kicsit hűvös, de szép nap volt. 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...