2012. július 19., csütörtök

Merre van észak?

Egy vérbeli túrázó néha el szokott tévedni. Úgy öt kilométer megtétele után ezt a tényt felismeri, és visszafordul. Ha elérte azt a pontot, ahol elvétette az utat, akkor pontosan 10 kilométert gyalogolt pluszban. 10 kilométer önmagában nem sok, de hozzáadva egy 25-30 kilométeresre tervezett naphoz, a nap vége felé már nem biztos, hogy csupa élvezet lesz az utolsó 10 kilométer. A legjobb tehát elkerülni az eltévedéseket.

Hogyan lehet elkerülni az eltévedéseket? Meg kell tanulni tájékozódni. Vegyük sorra a lehetőségeket, eszközöket, amelyek segítenek a tájékozódásban.

Ha van egy térkép feltöltésére alkalmas GPS-ed, akkor, bár nem lehetetlen, de jó eséllyel elkerülöd, hogy eltévedj. A műszer mutatja neked az utat a te nézetedből, mutatja merre van észak, távolságokat, magasságokat és egyéb útadatokat ad meg. Visszafelé követni tudod a megtett útvonaladat, visszatalálsz az autódhoz például, még akkor is ha letértél az ösvényről. A GPS nagyszerű dolog. Két dologra figyelj: legyen mindig csere elemed, és tudd, hogy a GPS műholdak és a GPS készülékek kommunikációjához közvetlen rálátás szükséges. Összefüggő lombkorona, magas épületek, szurdokvölgy oldalfala, alagút gátolja a készülék megfelelő működését. Itt tájékozódhatsz GPS ügyben: GPS túrázáshoz

Jól segíti a tájékozódást egy kellően részletes túratérkép. Mit tudunk a térképekről? A térképre egyezményes jelekkel le van rajzolva a terep (táj). Nagyon fontos dolog, hogy a térkép úgy van megrajzolva, hogy a lap teteje mindig északi irányt jelöl. Ha véletlenül nem így lenne, akkor fel van tüntetve a térképen az északi irány.

De merre van észak a valóságban?

Többször előfordult már velem, hogy túratársak megkérdezték, hogy szerintem jó irányba mennek-e? Volt olyan, hogy pont az ellenkező irányba, pedig ott volt kezükben a térkép, és térkép alapján tájékozódtak. A térkép alapján való tájékozódás alapfeltétele, hogy a tényleges égtájak és a térkép (virtuális) égtájai egy irányba essenek, azaz észak felé mutasson a térkép felső széle.

A mondóka szerint: előttem van észak, hátam mögött dél, balra a nap nyugszik, jobbra pedig kél. Tehát meg kell határoznunk északot.

Ha előtted van észak, a többi gyerekjáték.

Ha süt a nap, és nem túl sűrű az erdő, vagy nem éppen egy szurdok mélyén baktatunk, akkor könnyű dolgunk van.

Ha süt a nap, akkor az árnyékod északra mutat, és az előbbi kép szerint berendezheted az irányokat.

De milyen lehetőségeink vannak, ha borult az idő?

Erdőben nincs egyedülálló fa. :)

A gyakorlatban minden egy kicsit másképp működik. Ismerek körbe mohás sziklát, de déli mohásat is.

Gyakran. De nem mindig. Néha!

Ezt egyszer letesztelem. Nem sok hangyabolyt láttam eddig erdőben, igaz nem figyeltem, nem kerestem.

Még a nyuszi is mosolyog.

Teljes felelősséggel állítom, hogy a természetben az előbbiekben képeken bemutatott iránymeghatározás, esetleges és pontatlan. :) Vagy éppen nem áll rendelkezésre a szükséges időpontban és helyen egy magányos fa, egy hangyaboly, vagy egy szépen lefűrészelt vizsgálható évgyűrűkkel rendelkező facsonk, stb. Még a mohás módszer is sokszor pontatlan iránymeghatározást eredményez. Teszteld le!

Pontosan csak az árnyékmódszer működik, ha süt a nap. De van egy jó javaslatom: vásárolj egy iránytűt, és mindig pontosan tudni fogod hogy, merre van észak. És akkor már mindent tudsz, ha van térképed is ...

Remélem segítettem a tájékozódásodat.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...