2012. július 6., péntek

Borjúfő

Borjúfő egy kilátóhely Visegrád közelében, ahonnan nagyon szép panoráma nyílik a Dunakanyarra. A kilátópont magassága 430 méter, ezt kell elérned úgy, hogy körülbelül 350 méter magasról indulsz.

Kiindulási pontnak a bobpálya melletti parkolót ajánljuk. Ha kocsival érkezel, állj be a parkolóba! Van úgy, hogy sorra büntetik azokat, akik nem a parkolóban parkolnak. A parkoló azért üzemel, hogy ott parkoljanak az autók. Egyetértek vele.

A kék sávon indulj el. Semmi más dolgod nincs, mint követni a kék sáv jelzést. Ha lesétáltál három kilométert, már ott is vagy a Borjúfőnél. Ha nem, akkor nagy valószínűséggel nem a kék jelzésen mentél, vagy az ellenkező irányba. Ne számíts komolyabb emelkedőre, mert nincs.

Ha van kedved még ötszáz métert gyalogolni, javasolom menj tovább a Moli-pihenőig. Ez a rövid szakasz meredekebb, a Moli-pihenő 100 méterrel magasabban van.

A túrázás egyik alapszabálya az, hogy nem az utat követjük, hanem a jelzéseket. Ha a jelzést követed, biztosan eljutsz a célodig. Az út nem biztos, hogy a célod felé visz. Haladj jelzéstől jelzésig!

Visszafelé, hogy változatosabb legyen, rátérhetsz a piros jelzésű kerékpárútra. Párhuzamos a kék sáv jelzéssel, néhol keresztezik is egymást.

Jó kirándulást!

Hangulatos, szellős, ligetes pihenőhelyeken pihenhetsz meg.

Kilátás Borjúfőről Visegrád irányába. Szemben ott van Nagymaros is. Balra, fent a Szent-Mihály-hegy és a Dömösi-szoros.

Gyere közelebb ...

Visegrád és Nagymaros. A Duna komppal átjárható. A túraútvonalak sem érnek véget a Duna partján.

Fenn a Borjúfőn.

A Szent-Mihály-hegy és Dömös környéke is számtalan élményt kínál. A Rám-szakadékot és a Remete-barlangot például. És akkor még nem említettem a Prédikálószéket és a Vadálló-köveket.

A Borjúfő nyugati oldala. Meredek, szakadékos. Tériszonyt okozhat. :)

Vigyázz a gyerekekre és az idősebbekre. Inkább maradjanak fenn.

Ezt körbejártuk ...

Szeretek kifényképezni a fák alól. Hangulatosnak találom. Te?

A Moli-pihenőhöz vezető emelkedőn. Már Dömös is látszik. Sőt!

A Visegrádi-hegység belső vonulatai.

Megpihentem.

"Ha megállsz egy pillanatra, hallani fogod a szellőt, ahogy a fák között tovaoson."

A kegyelem állapota. Egyedül, de nem magányosan.

A nap lebukóban, egyre hosszabbak az árnyékok, egyre nagyobb a csend.






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...